A JÓGA ESZKÖZTÁRA

Aki szeret olvasgatni, annak ajánlom figyelmébe az alábbi jegyzeteket, az irodalmi források megjelölésével

Ászanák

Az ászana szanszkrit szó, azt jelenti: ülés, testhelyzet, belehelyezkedés. Általános értelemben azt jelenti, hogy hosszabb időn át kényelmesen, ellazulva egy bizonyos testtartásban maradunk, benne nyugszunk a testhelyzetben.

Az ászanák erős hatást gyakorolnak a testre és a szellemre. Hatnak az izmokra, az ízületekre, a légzésre, a szívműködésre, az idegekre, a keringési és nyirokrendszerre, az összes szervre és mirigyre, valamint az elmére, a finomabb energiaáramlásokra, az energiaközpontokra(csakrákra) és a lélekre. Az ászanák pszichoszomatikus gyakorlatok, amelyek erősítik és kiegyensúlyozzák a teljes idegrendszert, és harmonizálják és stabilizálják a gyakorló lelkiállapotát. Segítségükkel elérhető a nyugalom, az elme békéje, az ellazultság, valamint a belső szabadság és béke érzése.

Prána és ászanák:

A prána áthatja az egész testet a nádiknak nevezett áramlási rendszereken keresztül, amelyek felelősek minden testi működés fenntartásáért. A fizikai test merevsége a prána áramlás elakadásának és a méreganyagok emiatt történő felgyülemlésének következménye. A régi jógik úgy találták, hogy bizonyos testhelyzetek, az ászanák megnyitják a test energiacsatornáit, és a pszichikus központokat (csakrákat).Amikor a prána ismét áramlani kezd pl különféle jógaászanák, pránajáma, meditáció stb következtében, a méreganyagok távoznak a rendszerből, az energiablokkok feloldódnak, biztosítva az egész test egészségét.

Test-elme kapcsolat és ászanák

A test és az elme nem különálló entitások, hanem lényünk különböző megnyilvánulási formái. Az elme durva megnyilvánulási formája a test, a test finom formája pedig az elme. Ezt a sokrétű pszichoszomatikus egységet testelmének is hívjuk. 

A test és az elme egyaránt felhalmoz feszültségeket és blokkokat. Az ászanák célja a blokkok feloldása. Az ászanák a mentális feszültségeket a fizikai síkon oldják ún. szomatopszichés folyamaton keresztül, a testen keresztül hatva a testelme finomabb rétegeire. Izomcsomók bárhol keletkezhetnek a testben.... Az ászanák helyesen megválogatott és rendszeresen végzett gyakorlatai a pránajámával (légzőgyakorlatok), relaxációval és a jóga más eszközeivel ötvözve megszüntetik ezeket a csomókat mentális és fizikai szinten egyaránt. Optimális állapotban tartják a testet és elősegítik a gyógyulást a kibillent egészség esetén. A gyakorlás eredménye a szunnyadó energia felébredése, a test megtelik vitalitással és erővel, a tudat könnyűvé, kreatívvá, derűssé és kiegyensúlyozottá válik.


Szakirodalom:

Paramhansz Szvámi Mahésvaránanda: Jóga a mindennapi életben rendszer. Magyar Országos Jóga Unió 2013

Swami Satyananda Saraswati: Ászana, Pránajáma, Mudrá, Bandha, Satyananda Jóga Magyarországon Alapítvány, 2006

Kriyák - tisztító gyakorlatok

feltöltés alatt

Pránajáma

A prána életerőt, életenergiát jelent, ez az erő minden dologban és lényben jelen van, akár élő, akár élettelen. Noha szoros kapcsolatban van a belélegzett levegővel, sokkal finomabb, mint a levegő vagy az oxigén. A pránajámát így nem tekinthetjük pusztán légzőgyakorlatoknak, amelyeknek az volna a céljuk, hogy extra oxigén mennyiséget juttassanak a tüdőbe. A pránajáma a légzést használja, hogy befolyásolja a prána áramlását a (pránikus testet vagy) energiatestet képező (nádikban, avagy) energiacsatornákban. A "jáma" szó kontrollt, uralmat jelent, de ebben az esetben inkább az "ajáma" szót szükséges megértenünk, ami kiterjesztést, növelést jelent.

A pránajáma gyakorlatok olyan módszerek, melyekkel feléleszthető, aktiválható és szabályozható az életenergia, hogy átlépjük hétköznapi határainkat és magasabb szintű energiarezgést teremtsünk meg.

A tudatosság mezején elsődleges lépés az energetikai változások és mozgások tanulmányozása. Csak miután az ember önmagán belül tanulmányozza és feltérképezi ezeket az energiamintázatokat -vagyis tapasztalati úton, belülről megismeri őket -, akkor kezdheti el megtanulni az uralásukat. Ezt megelőzően előkészületek szükségesek, hogy elérjük azt az érzékenységi fokot, ami lehetővé teszi az ilyen belső állapotok észlelését.

Az egyik legnagyszerűbb gyakorlat a Nadi sodhanam vagy váltott orrlyukú légzés, ami szó szerint lefordítva: "a járatok/nádik tisztítása, melyeken át az energia áramlik". Ez a fajta légzés kirajzolja az energiamozgások útját a test bal és jobb oldala mentén. Ahogy ugyanazt az útvonalat újra és újra kirajzoljuk, megvilágítjuk a nádikat. Ilyen módon a nádik könnyebben érzékelhetővé és feltérképezhetővé válnak a belső tudatosság számára.

A Nadi Sodhanam rendszeres gyakorlása eredményeként kiegyensúlyozottabbá válik a bal és jobb agyféltekei működés, az idegi és hormonális szabályzás. Ez a gyakorlat ugyanis váltakozva stimulálja a jobb és bal agyféltekét. A stimuláció ezen folyamata során úgy tűnik, hogy agyunk közvetlenül fel nem használt részeiből egyre többet bekapcsol a közvetlen használatba és ilyen értelemben szerepe lehet abban, hogy a központi idegrendszer integrációs folyamatait is megsegítse.

Az érzelmi zaklatottság és a stressz  összecsomósodást hoznak létre az energiarendszerünkben a különböző energiapályák között. Ezt az összecsomósodást segít kisimítani a NS. Az érzelmi megtisztulás folyamatában így kulcsszerepet játszhat a Nadi Sodhanam. 


Mudrák

 Fotó: Dreamstime    Feltöltés alatt

Relaxáció

A belső nyugalom elérése ősidők óta törekvése az emberiségnek. Rítusait, technikáit megtaláljuk a különféle kultúrákban, sámázizmusban, hinduista, taoista, buddhista, keresztény kultuszokban is. 

A relaxáció lazulást, lazítást, egyensúlyteremtést jelent. A francia eredetű szó (relaxation) eredeti értelmében egy jogi kifejezés volt, jelentése "elengedni a rabot". Már ez igen sokat mutat a relaxáció lényegéből, a saját magunk, testünk, feszültségeink elengedése egy addigi béklyóban eltöltött állapot oldódását jelentheti.

A relaxáció különböző módszereit ma már keleten és nyugaton is az élet szinte minden területén alkalmazzák az oktatástól kezdve, a sporton és az egészségügyön át a stressz menedzsmentig. A relaxáció rendszeres gyakorlásával hatékony önszabályzás érhető el, nő a fizikai és szellemi teljesítőképesség, a stresszel való megküzdés valamint az érzelmi rugalmasság.

A relaxációban megvalósult módosult tudatállapotban a figyelem befelé irányul, így közvetlenebb kapcsolatba tudunk lépni saját belső erőinkkel és fogékonyabbak vagyunk testünk és lelkünk bölcs üzeneteire. Ebben a nyugalmi állapotban válik lehetővé, hogy öngyógyító energiáinkat kibontakoztassuk, engedjük ott hatni őket, ahol éppen szükségünk van rá. Teret nyitunk általa a testi, szellemi és érzelmi regenerálódásunk folyamatainak.

Gyakorlat:

A jóga minden esetben szisztematikus relaxációt alkalmaz. Mivel a gyakorlók figyelme jórészt a külvilág felé irányul, így a relaxáció is a külvilágban talált jelenségek felől vezeti a figyelmét befelé, a durvábbtól a finomabb folyamatok irányába. A relaxáció elsajátítása egyeseknek nehéz, de fontos tudnunk, hogy ezen képesség fejlődését nagyban meghatározza az, hogy ki milyen rendszerességgel és intenzitással gyakorol.

  • Lelki és testi előkészületek: zavartalan, jó levegőjű környezetben, előtte ne fogyasszunk izgató szereket, ne teli hassal, kényelmes ruházatban, környezetünkben élőket kérjük meg, ne zavarjanak minket ebben az 5-10-15 perben.
  • Testhelyzet: kényelmes fekvő, kivételes esetben ülő helyzet, takarózzunk be. Savasana
  • Figyelembevitel - külső ingerektől befelé irányul a figyelem.
  • Test szisztematikus ellazítása
  • Légzésfigyelés - saját légzésritmusra való ráhangolódás
  • Gyakorlat befejezése - cél: normál éber tudatállapotba hozás.

Számtalan relaxációs módszer és technika létezik, melyek terápiás céltól illetve személyiségtípustól függően alkalmazhatók. A nyugati pszichoterápiás eljárások között a tudományosan talán legmegalapozottabb relaxációs módszer az Autogén tréning. A jóga gyakorlatában pedig a Jóga Nidra, vagyis a jógikus mélyrelaxáció módszere az egyik legkidolgozottabb eljárás.

A Himalájai Jógatradíció speciális relaxációs gyakorlatai a 31 pontos gyakorlat, 61 pontos gyakorlat és a Sitali Karana. Valamennyinek előfeltétele a fent leírt ellazult állapot megléte.

Találd meg a számodra ideális relaxációs technikát!


Irodalmi Forrás: 

Dr Bagdy Emőke - Dr Koronkai Bertalan: Relaxációs módszerek, Medicina kiadó Budapest, 1978

Koncentráció

Feltöltés alatt...Fotó: Havasi Gábor

Szemlélődés - Kontempláció

Feltöltés alatt....

Mantra

Kép forrása: Pixabay

A mantra központi fogalom, amely alapjául szolgál szinte minden spirituális hagyománynak. A mantra definíciója: "Mananaat trayate iti mantram", ami annyit tesz: a szó, amely védelmet ad, amikor ismétlődően zengeted vagy gondolsz rá."

Swami Veda könyvében kifejti, hogy a világ összes spirituális tradíciója használ egy szótagot, egy hangot, vagy egy mantrának hívott szókapcsolatot, méghozzá abból a célból, hogy az ember mint egy hídon átkeljen rajta az illúzió mocsarán, és segítségével az élet túlpartja felé haladjon. A mantra-setu, azaz a mantra hídja segíti a meditáló elméjét befelé fordulóvá, egyhegyűvé tenni, végül pedig elvezet a tudatosság középpontjához, az örök csend mély rejtekéhez, ahol béke, boldogság és áldás lakozik.

A mi tradíciónk szerint, amely több mint 5000 éves tisztán meditatív hagyomány, a mantra és a mecitáció elválaszthatatlan egymástól. Mély meditáció közben a bölcsek bizonyos hangokat hallottak, amelyeket mantráknak hívunk. Amikor az elme ráhangolódik, képes lesz az ismeretlen hangjainak érzékelésére. Az ilyen tudatállapotban hallható hangok nem tartoznak egyetlen nyelvhez, valláshoz, vagy hagyományhoz sem.

Tudattalan elménk egy óriási tárolóhely, ahol életünk összes benyomását raktározzuk. A tudatos elménknek jellemző szokása, hogy viszaemlékezik a tudattalan mélyebb szintjeinek emlékeire. A mantra segít abban, hogy túljussunk ezen a folyamaton. Létrehoz egy új kerékvágást, és az elme spontán módon abban a vágatban kezd áramlani, amelyet a mantra alakított ki. Amikor az elme koncentrálttá és egyhegyűvé, befelé fordulóvá válik, bepillant a tudattalan látens részébe, s ott előbb vagy utóbb tündöklő fényt fedez fel. Megfelelő mentális hozzáállás mellett akár úgy is tekinthetünk a mantrára, mint a karma ellenszerére...

Egy mantra négy testtel rendelkezik: először mint egy szónak, van jelentése. Egy másik, sokkal finomabb rétege az általa kiváltott érzés. Még ennél is finomabb a végtelenül elmélyült és folytonos tudatosság és jelenlét, és a mantra negyedik legfinomabb szintje a hang nélküli hang.

A Himalájai Jógatradícióban a tanítómester mantrabeavatáson keresztül részesíti mantrában a tanítványt. A kevésbé fejlett elme számára egy magasabb szinten levő elme tárja fel az igazságot. Isten kozmikus elméje nyilvánítja ki s továbbítja az igazságot az egyes látók elméjébe. A guru vagy a képzett beavató elméje - mintegy csatornaként - átviszi saját tudásának egy darabját a beavatott elméjébe. A beavatás oly módon kezdi el a tanítvány megtisztulásának folyamatát, hogy egy magot ültet az elméjébe, amely az idő múltával tovább növekedhet, ha a rendszeres gyakorláson s a hozzá kapcsolódó képzés révén öntözik és táplálják. A beavatás a mentális energia közvetlen átvitele az egyik elméből a másikba. A beavatás a magasabb energia egy szikrájának továbbadása a gurunak hívott csatornán keresztül. Mantrával bírni annyit tesz, mint találni egy vezetőt a transzcendentális létben, mintha csak barátra lelnénk a relatív valóság területén.

Az egész univerzum az Őseredeti Ritmikus Energia játéka, és az anyag, lényegét tekintve, szintén energia. Így tehát rezgések építik fel az egész univerzumot. A rezgések hangot hoznak létre és a keletkezett energia fajtája és hatása a rezgések természetétől függ.  A mantra egy isten-alak hang-alakja.

Minden mantrának van egy rishi, chandas és devata összetevője:

a rishi az a bölcs, aki feltárta, kinyilatkoztatta a mantrát.

a chandas a mantra ritmusa/dallama, időmértéke

a devata a mantra uralkodó istensége, vagy az az istenség, akihez imádkozunk a mantrában.

A mantra folyamatos ismétlésével az általa képviselt energia megidézhető és meghatározott célokra fordítható. Emiatt aztán a szentiratok azt javasolták, hogy mérettessék fel az ember ezirányú alkalmassága, mielőtt beavatást (upadesa) nyer ilyen gyakorlatba (Anusthana). Manapság már könnyebben teljesíthető feltételekkel is részesülhet mantrabeavatásban a gyakorló, ami az adott hagyományvonal könyörületességének köszönhető. A mantrát egy tanítótmestertől (guru) tanulja meg a tanítvány, és pontosan olyan módon kell gyakorolni, ahogyan tanították, mert a nem megfelelő gyakorlás ártalmas lehet az egyénre és környezetére is. 

Manapság szinte mindenki kaphat mantrát a tanítómestertől, aki csak kér. Valaha a tanítványnak  évtizedekig kellett szolgálnia a mesterét, mielőtt  - arra alkalmasság esetén -mantrabeavatást kaphatott volna tőle. Hogyan lehet az, hogy ma ilyen könnyen részesülhetünk ebben a kegyelemben? - kérdezzük Swami Vedát. "Irgalmasságból: mert az emberek szenvednek."


Irodalmi forrás:
Swami Veda Bharati: Mantra és meditáció, Filosz Budapest 2007

Shankara Bharadwaj Khandavalli: Mantra Marga

Yantra

A jantrák és mandalák a jóga eszköztárához tartozó, szimbolikus tartalmat hordozó képek, melyek a figyelem összpontosítását hivatottak elősegíteni. Legtöbbször mértani idomokból állnak, úgymint négyzetek, körök, háromszögek.

E formák kombinációi rendkívüli képi hatást keltenek, ez ezzel azt sugallják, hogy minden ami létezik, a különböző energiamezők találkozása által jön létre. Ezek a bonyolult alakzatok lényegében a világ, a teremtés, valamint a világot működtető erők, és istenek ábrázolásai, illetve a lélek szimbólumai.

Ezeket a képeket tehát a figyelem összpontosítására, elsősorban meditáció során alkalmazzuk.

A meditáló a jantra vagy mandala középpontjába helyezi figyelmét, módosult - meditatív - tudatállapotba kerül - ezáltal a tudattalan mélységeibe hatol, felismerésekre tehet szert a világ működéséről, kapcsolatrendszereiről.

A jantrák és mandalák között nehéz éles határvonalat húzni. Egy forrás szerint a jantrák tibeti és dél indiai változatai a mandalák, amelyek főleg szimbolikus alakokból szerkesztett, kör alakú kompozíciók. A mandalán rendszerint feliratok vagy ember-állat-növény alakok jelennek meg, míg a jantra alapvetően geometrikus ábra, amelyen az ember, ha elő is fordul, csak mellékes szerepet játszik. A jantra több lehetőséget ad az összpontosításra, ugyanis olyan valóságmezőket jelenít meg, amelyek túlmutatnak a formák világán.

Az ábrákon a kör jellemzően a végtelen tökéletesség szimbóluma.

A felfele mutató háromszög a férfiasságot, a lefele mutató háromszög a nőiességet szimbolizálja.

Leghíresebb jantra a Srí Yantra, a jantrák királya, egymásba nyúló háromszögekből áll.

A hagyomány szerint a középpontból kifele egyre bonyolultabb minta segíti a meditálót abban, hogy jelképesen visszatekintsen a teremtés pillanatára, vagyis egyfelől a világ teremtésére, másfelől pedig azon cselekedetekre, amelyek által az elme szüntelenül újjáteremti a valóságot.

Források ld itt:

https://en.wikipedia.org/wiki/File:SriYantra_construct.svg

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Sri_Yantra_256bw.gif

Meditáció

A meditáció a jógagyakorlás lényege, annak legfőbb eszköze és célja is egyben.  A meditáció tudománya egyetemes hagyomány, amely a mai civilizáció kialakulását megelőző több ezer éves múltra tekint vissza, és amely generációról generációra öröklődött, változatlanul fennmaradva. Azért őrizhette meg eredeti formáját, mert egyszerű keretei között az a legfontosabb tanítás és megközelítés rejlik, amely egyesíti az összes ismert filozófia, vallás és szellemi gyakorlás lényegét.

Most a meditáció jelentőségét a rádzsa jóga* klasszikus megközelítése szerint tekintjük át, katt ide. 

Társulás

Ld Jógikus életmód 6. rész:

A szatszang szó szerint "a bölcsek társasága" az egyik leghatékonyabb módszer a spirituális tudás elsajátításához és befogadásához. A szatszang összejövetelének helyszíne lehet bárhol, ahol imádságot és meditációt gyakorolnak és a hol a szentek és bölcsek jelenléte vagy szavai a legfontosabbak. Amikor az emberek összegyűlnek, hogy spirituális előadásokat vagy felolvasásokat hallgassanak, imádkozzanak vagy meditáljanak, erőteljes, minden jelenlevő számára igen jótékony hatású rezgés alakul ki. Az esemény békével és elégedettséggel tölti el az embert, miközben kinyitja a szívét és az elméjét. Keleten azt tanácsolják, hogy az ember keresse szent emberek társaságát, hallgassa beszélgetéseiket és tanácsaikat. Az ilyen emberek hallgatásakor vagy csak jelenlétében, illetve a spirituális írások olvasásakor kapott erő és energia felbecsülhetetlen értékű.

Spirituális fejlődésünk szempontjából tehát nem mindegy, hogy társaságban vagy egyedül, illetve hogy kiknek a társaságában töltjük el a (szabad)időnket. Minden ember tudatának rezgései bizonyos értelemben egyediek. Ha az ember válogatás nélkül vegyül másokkal, még ha nem is történik túl intenzív interakció, a rezgések kicserélődhetnek és ezáltal felhígul a személyes életáram (ez lehet kölcsönösen előnyös is, de lehet ártalmas is valaki számára). Más emberek rezgései, amelyek önmagukban nem szükségszerűen rosszak, mégis finoman zavarhatják az ember saját rezgéseit, a belső fejlődés sajátos vonulatát , (ld még TV, Rádió - milyen embereket nézel, hallgatsz végig - hatással vannak rád). Ha valaki kevés emberrel találkozik és még ezt a kevés találkozást is megpróbálja spirituális emberek társaságára korlátozni, akkor ez rendkívül üdvözítő a spirituális fejlődése szempontjából.. A jógik gyakran a teljes magányt választják a spirituális megnyílás bizonyos értékes időszakaiban (ld egy elvonuláson vagy zarándokúton lehet, hogy nem igényled senkinek a társaságát). A minden szempontból megvalósuló tisztaság segít felszabadítani az elmét. A vágy alapvető hajtóerő bennünk, a vágyaink meghatározzák, mi felé irányítjuk az életünket. A jógával elérhetjük, hogy megtisztuljanak a vágyaink és a valódi, örök értékek megvalósítására irányulhassanak. Meditáció alatt tiszta szívvel forduljunk Istenhez és ajánljuk fel neki minden vágyunkat - ez egy módja a vágyak megtisztításának.

Felhasznált szakirodalom:

Sivananda Jógaközpont: Sivánanda -kézikönyv a Meditációhoz. Ursus Libris, 2012.

Swami Rama:A jóga útjai. Hogyan válasszunk?Ursus Libris, 2010

Swami Kriyajanda (J. Donald Walters): A rádzsa jóga művészete és tudománya. Bioenergetic Kiadó Budapest, 2005.

Filozófia

A jóga filozófia az emberi természet nemesítésével és az isteni természet megismerésével, annak önmagunkban és a világban való felismerésével foglalkozik. Az ősi jógikus filozófiai forrásművek ma már bárki számára könnyűszerrel hozzáférhetőek, ám önálló értelmezésük komoly kihívást jelenthet a legodaadóbb kereső számára is. Legcélravezetőbb, ha egy számunkra elfogadható és hiteles tanítványi lánchoz tartozó tanítómestertől kérjük és kapjuk meg az eligazítást  az eredeti világképben.