A JÓGA LÉLEK-TANA
Mi az Elme és mi a Lélek?
A jóga világos képet ad a két fogalom természetéről és összefüggéseiről.
Prof. Daniel Siegel 🍀 neves neuropszichiáter definíciója szerint "az elme testet öltött és kapcsolatokba ágyazott folyamat, amely az információ és az energia áramlását szabályozza". Papp József (2016) himalájai jógatanár-pszichológus így fogalmaz: "az elme pszichés folyamatok és funkciók összessége, egy sokdimenziós energia mező, amelyben különféle folyamatok egymással párhuzamosan is zajlanak. Az elme impulzusai vezérlik az élettani folyamatainkat is, nélkülük életben sem tudnánk maradni."
Az Elme és a test egymással szoros összefüggésben működik, ezért szokás "testelméről" is beszélni jógás berkekben. Fontos azonban hangsúlyoznunk itt Swami Rama kijelentését, mely szerint "all of the body is in the mind but not all of the mind is in the body". Az elme magában foglalja a test egészét annak összes működési folyamatával együtt, de az elme egésze nem foglaltatik benne a fizikai testben. Ennek szemléltetéseként a személyiség burkairól röviden az alábbi ábra alapján is tájékozódhatsz.
A jóga szempontjából azonban az elmének elsősorban a megismeréssel, tapasztalással, azok értelmezésével és megőrzésével kapcsolatos módosulatai a lényegesek. Az elme módosulatának tekintünk bármilyen kép, gondolat, érzés vagy érzelem megjelenését, tárolását az elmében intenzitástól, időtartamtól függetlenül. A jóga egész folyamata az elme működésének tudatos megváltoztatásáról szól, ami csakis szilárd elhatározással, kitartással és folytonos odafigyeléssel lehetséges. Ld Patanjali 2. jóga szútráját: jogas chitta vrtti nirodah.
Patanjali ókori bölcs, jógi (ie. 200. -i.sz.200.) az elmét egy tó vizéhez hasonlítja, amely természetes állapotában kristálytiszta, ám a tudat perdületei felkavarják eredendően békés természetét. A jóga célja ennek az eredendő elmeállapotnak a helyreállítása, ugyanis Önvalónkra ébredés csakis ebben a kisimult, tiszta elmeállapotban lehetséges.
És mi a Lélek?
Legbelső lényegünk a Lélek, az Önvaló, a halhatatlan tiszta isteni szikra bennünk, amely minőségileg megegyezik az Isten természetével, csak mennyiségben tér el tőle: parányi. A lélek természetére a sat-chit-ananda hármasa igaz, vagyis öröklét, örök tudatosság és örök boldogság.
A jóga célkitűzéseit lépcsőfokokban is kifejezhetjük:
- teremtsünk békességet az elmében, vagyis tegyük alkalmassá az elménket arra, hogy képes legyen az Önvaló megismerése felé azaz befelé fordulni, a tanítások felé pedig nyitottá válni. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a meditáció;
- lépjünk kapcsolatba az Önvalóval,
- szerezzünk Róla tapasztalatot,
- képesek legyünk isteni természetünkkel azonosulni, és többé már ne mulandó testünkkel, folyamatosan változó személyiségünkkel, csapongó gondolatainkkal, képzeteinkkel azonosítsuk magunkat.
- Tegyük ezt az állapotot tartóssá. Ennyi az egész.
Aki a Lélekkel azonosítja magát, megszabadult minden szorongástól, ragaszkodástól, fájdalomtól. Megszabadult, vagyis megvilágosodott. Élvezi az életének minden pillanatát, minden belégzést, minden kilégzést - mondja Swami Veda -, folyamatosan ebben a ragyogásban él, mert ez a sugárzó életöröm állandó s független minden külső körülménytől. MIndezt az elménk, ezen belül is a Buddhink kiművelésén keresztül érhetjük el, melyhez a jóga nyújt szisztematikus térképet.
Az elme, a belső műszer
Ahogy a jógában a fizikai és energia testeket külső eszközöknek tekintik, az elmét hagyományosan "belső műszernek" nevezik. A védanta filozófia és a gjána jóga rendszere dolgozta ki részletesebben a pszichológiai folyamatokat. E felfogás szerint a normális tudatállapotban az elme három fő funkciót tölt be.
Ábra : Swami Rama et. al.: Jóga és pszichoterápia, Mandala-Véda Kiadó 2006 - alapján
Manas: Az alacsonyabb rendű értelem az a rész, amely legközvetlenebb kapcsolatban áll a beérkező adatokkal. Összegyűjti az érzékelési adatokat és mozgásos reakciókkal koordinálja őket, ezért érzékelő-mozgásos azaz szenzomotoros intelligenciának is nevezhetjük, pl finom illatot érzek és elindulok abba az irányba. Mivel rengeteg külső-belső hatás éri, az alsóbbrendű értelmet folyamatosan elárasztják az adatok. Olyan, mint egy tévéképernyő, ami folyamatosan a külvilág eseményeit és a belvilág érzeteit, érzelmeit, emlékeit (csitta ld lent) mutatja. Kijelzi az érzéki behatásokat és emléknyomokat is képes tárolni. Ezt az alacsonyabb értelmet a jógában Manasznak nevezik.
Ahamkara: A manasz képernyőjén megjelenő adatok értelmes használata két másik funkciótól függ. Ezek közül az első az "énképző" vagy Ahamkára. Amikor az érzéki behatások megérkeznek az érzékelő-mozgásos elmén keresztül, ez az énképző alakítja át őket személyes saját élménnyé azzal, hogy az egyéni létfelfogáshoz adja őket ld. Én, Enyém stb. A beérkezett adatokat tehát önmagára vonatkoztatva értelmezi és tárolja, úgymint van-e közöm az adott dologhoz, milyen érdekem fűződik hozzá stb. Az énség érzete által elkülönültnek érezzük magunkat a világ többi részétől és megjelenik bennünk az egyéniség érzete. A manasz működésekor: "egy helikopter látható". Amikor az ahamkára hozzáteszi a saját részét, akkor ez így szól: "én látok egy helikoptert".
Buddhi: A buddhi egy magasabb szintű intelligenciát vagy bölcsességet jelent. Amint egy benyomás megjelenik a
manasz képernyőjén és az ahamkárához kapcsolódik, döntéseket kell hozni. Bizonyos
ítéletet kell alkotni, különbséget kell tenni és egyes esetekben választ kell kibocsátani. A buddhi felbecsüli a helyzetet és
bizonyos cselekvések mellett dönt. E döntési képességet a jóga lélektanában Buddhinak nevezik. Ez a koronaékszer: a
megkülönböztetés és a megértés. A Buddhi dönti el, hogy valami közelebb visz bennünket a tartós boldogsághoz vagy eltávolít attól. Rajta keresztül ismerhetjük meg az Önvalót - ld később.
Jogos, ha felmerül a kérdés, hogy milyen kapcsolat lehet a "buddhi" és a "buddhista" kifejezések között, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a buddhista gyakorlatok nagy része e terület élesítésére szolgál.
E három funkció ( adatgyűjtés, énség élménye és döntési képesség) alkotja a jógában a tudatos elme fogalmát és központi helyet foglal el a jóga pszichológiájában. Egymással együttműködő tevékenységük hozza létre azt, amit mi normál éber tudatállapotként ismerünk. Nincs köztük konfliktus ellentétes tendenciáik miatt, mint a nyugati pszichoanalitikus elmélet szerint, ahol a Felettes-én nem mindig ért egyet az Ösztönén vágyaival, és az Ego balanszíroz közöttük. Az alacsonyabb rendű értelem és a magasabb rendű intellektus, vagyis manasz és buddhi azonban gyakorta bocsátkozik dialógusba egymással.
Chitta: Ehhez a központi mentális komplexumhoz szervesen kapcsolódik, mintegy körülveszi azt a memóriabank vagy Chitta, amely nagyrészt a tudatos mezőn kívül fekszik. Ez a múltbéli benyomások és tapasztalatok tárháza. Innen bugyborékolnak fel a különféle emlékek az alacsonyabb rendű elme, a manasz képernyőjére. A chitta hatáskörébe tartozik a testelmét működtető tudattalan intelligencia, így az ősi programok, és a test életben maradását szolgáló ösztönök is.
Az Öt Érzék: E belső mentális komponensekhez képest kívül helyezkedik el az öt érzék: hallás, érintés, látás, ízlelés, szaglás, mely betáplálja az adatokat, amelyeket a manasz regisztrál és érzékszervi-mozgásosan (szenzomotorosan) koordinál, vagyis az érzékszervi inputra szükség esetén a beszéd, járás, megragadás, ürítés, nemzés funkcióinak megvalósítására ad utasítást.
Atman: Az elmén túl található az emberi tudatosság legmagasabb szintje. Ezt nevezik többféleképpen: Lélek, Önvaló, Purusha, Brahman, Atman vagy dzsíva - a különböző iskolák szerint. Ez a kulcs a jóga lélektanához, mert e tapasztalat megvalósítása köré szerveződik maga a meditáció gyakorlása, hiszen a Lélek megismerése, a vele való kapcsolat újrafelvétel a célunk. Ez a legmagasabb tudatállapot és egyben a lényünk leglényegibb magja.
Ennek elérése derűs, mindent átölelő éberséghez vezet, és mivel annyira ellentétes a megszokott tudati sík lármájával, a hurrikán középpontjához hasonlítható.
Ez röviden az elme "működési elmélete", egyszerű és logikus, még egy hatéves is könnyedén felfogja a lényegét:
Kép: Havasi Csenge Réka (6) rajza
Szakirodalom:
Szvámi Ráma, Rudolf Ballentine, Szváma Adzsaja: Jóga és pszichoterápia. Mandala-Véda könykiadó Budapest, 2006.
Újabb kiadás: Szvámi Ráma-Rudolf Ballentine-Szvámi Adzsaja: Jóga és Pszichoterápia, A tudat evolúciója. Danvantara Kiadó 2020
Papp József: A jóga meditatív hagyománya. Papp József magánkiadása, 2016.
Parker Stephen PsyD: Az út megtisztítása. Ursus Libris, 2019.
Eredeti forrásművek:
Patanjali: Jóga szútrák
Taittiriya Upanisads
Vedanta Sutras